Genetikailag tehát nincs különbség az EuroKoi és a Japán koik között. A választás és válogatás művészete az, ami bejön a képbe a későbbiekben. Ahogy Japánban ez a tudás generációról generációra öröklődik / száll, úgy ezt nekünk Európában saját magunknak kell megtanulnunk. És ezt nem szabad alábecsülni! Nulla tudással nagyon nagy az esélye annak, hogy a rossz halakat fogjuk megtartani, a jók helyett. Ha egy nem Japán tenyésztőnek jó szeme van a halválogatáshoz, az nagy érték. És ha megvan benne az a precizitás és kitartó kemény munka, mint a Japán kollégákban, nincs ok többé Japán vagy Euro Koiról beszélnünk.

Vehetünk kiváló szülőpárokat Japánból, vagy elkezdhetünk különböző vonalakat keresztezni egymással, amik nagyon szép, új variánsokat is létrehozhatnak. Valószínűleg viszont nagyon kevés tenyésztőnek van Japánt is beleértve, csúcs szülő párjai, akik a tenyésztést magas szinten tudják végezni. Így azt mondhatjuk, hogy az abszolút csúcs halakon kívül, az átlagos Japán tenyésztőkkel összehasonlítva, bárhol a világon kinevelhetünk egy díjnyertes halat, így újra azt mondhatjuk, hogy nincs értelme az EuroKoi elnevezésnek.   

Ami megkülönbözteti ezeket a halakat a világ különböző részein, az a fenotípus ( a fenotípus az, amit látunk például egy halon, a mintázat, bőrszín stb ). Általánosan ismert tény, hogy a vízminőség hat a koik fejlődésére, mintázatára, színfejlődésére. Ki merem jelenteni, hogy minden koi tenyésztő a világon, hasonló vízminőséget tud beállítani a tavában. Ami különbség lehet a vízminőségekben, az a karbonát keménység ( KH ), és az állandó keménység ( GH ). Ezek különféle ásványi anyagok, amik benne vannak a vizekben, több-kevesebb mennyiségben. Szintén befolyásoló tényező lehet az adott hely UV sugárzása ( szabadtéri medencéről beszélek ), a hőmérséklet, amik mind befolyásolják a genetikailag szinte azonos koikat abban, hogy a különböző tavakban/medencékben, különböző fenotípusok ( ebben az esetben a hal kinézete ) jöjjenek létre.  Ez negatív és pozitív irányba is történhet, a hal romolhat és javulhat is az adott helyen. Ennek eredményeképpen például egy tosai tovább marad fekete, mielőtt a fehér szín előjönne rajta, ezzel teljesen megváltoztatva a kiválogatás folyamatát.  Amikor egy koit más minőségű vízbe teszünk, a színük megváltozhat, vagy el is veszthetnek bizonyos színeket, így kívánatos lenne a halakat azonos minőségű vízbe tenni ( ez nem megvalósítható ).   

A táp minősége is nagyon fontos. A táp minősége is el tudja rontani az amúgy jó genetikát, vagy a jó minőségű táp épp javítja azt. Nagyon kevesen tudják azt, – és ez hétpecsétes titok – hogy mi az éppen megfelelő táp az adott koiknak.

A fenotípusról beszélünk, arról, hogy hogyan változik meg a hal az egyes tavakban. Elméletileg a világ összes tenyésztője hasonló eredményeket tud/na felmutatni, mint Japán kollégáik. És itt elérkeztünk a következő témánkhoz, a nagy számok törvényéhez.

Szintén jól ismert tény, hogy amikor koikat tenyésztünk, szaporítunk, minél több az utód, annál nagyobb valószínűséggel lesznek benne értékes halak.  Hasonlítsunk össze két elméleti tenyésztőt, azonos szülő párokkal. Az a tenyésztő aki 4 szülőpárral és 4 millió utóddal számolhat, sokkal nagyobb eséllyel száll a harcba egy world champion halért, mint aki csak egy szülőpárral pároztat. Az eredmény viszont nagymértékben attól is függ, hogy természetes tóról vagy beltéri mesterséges tóról beszélünk. Az eredményt tovább javíthatja, ha tudjuk, hogy mely szülőpárokat válasszuk ki egymáshoz.

A felhasznált szülőpárok száma alapvető fontosságú, és itt jön képbe a rendelkezésre álló pénz kérdése. Mennyi pénzt tudunk fordítani egy koi farm kialakítására?  És a fajták kiválasztása. Csak Kohakut akarunk tenyészteni, vagy több fajtát is. Hány anyapárt szeretnék pároztatni? Stb…

Egy újabb szempontja a koi tenyésztésnek, a halakon elérhető nyereség kérdése. Minden tenyésztőnek van egy elképzelt elméleti nyereség-értéke, amit a halkon szeretne nyerni.  Hogy azt sok 5 eurós halon szeretné elérni, vagy pár darab 1000 euróson, az döntés kérdése. A koi tenyésztőknek nagy befolyásuk van a halak árára. Talált egy jó és olcsó vízforrás lehetőséget? Az ár csökken. Talált egy bomba üzletet a halak táp biztosítására? Az ár csökken. stb, stb…

A végfelhasználóknak/hobbistáknak  itt Európában egy újabb faktor kerül a képbe, az pedig a szállítás költsége. Egy koi, aminek bizonyos értéke van Japánban, sokkal drágábban fog az európai kereskedőkhöz jutni, mint a tényleges ár, a magas szállítási költségek miatt.

Hobbista lévén természetesen nem engedhetek meg magamnak egy grand champion halat, mint ahogy az európai hobbisták 99.9%-a sem.  Ennek az az egyik oka, hogy az abszolút top halak szüleit soha nem adják el a tulajdonosok, azok nemzeti kincsek, és még a tosai-ok ára is csillagászati összeg. Egy egyszerű hobbista nem tud elmenni Japánba és vásárolni magának egy grand champion halat! A hobbisták nagy tábora, realtíve kis büdzsével csak egy egyszerű és szép tavat szeretne a pénzéért. Ha megnézzük egy kereskedő halait, akkor a halakat az épp koruknak megfelelő állapotban látjuk ( 1-2-3-4 éves halakat ) az adott áron. A koi eredete és genetikája, a tenyésztő személye nem nagyon érdekel akkor minket. Tetszik vagy nem tetszik! Kifizeted az árát vagy sem? Ezek vezérelnek minket a választásban.

Európai kerekedőként, hogy pontosabb képet kapjunk az általunk választandó halakról, információkat kell kérnünk a Japán tenyésztőktől. A halak lehetséges jövőbeni fejlődéséről, a vérvonalakról stb. Én magam holland vagyok, kicsit beszélek angolul és németül is, így a németül vagy angolul beszélő tenyésztőkkel tudok picit beszélni a halakról, mielőtt választok. De legyünk realisták, mennyit tudunk a Japánokról, a Japán kultúráról? Még ha a dealer ( a dealer segít a külföldi vásárlóknak halat választani és kialkudni az árat, sokszor fordít is ) ismeri is a tenyésztőt, kérdéses hogy mit oszt meg veled a vérvonalakról vagy a hal lehetséges fejlődéséről. Valószínűleg nem sokat.

Vajon hol van az a fordulópont, amikor inkább vásárolunk egy olcsóbb halat a világ bármely pontján, picit bizonytalanabb genetikai tulajdonságokkal (?), vagy inkább egy Japán tenyésztőtől vásárolunk nagyon drágán „jó” genetikai hátterű halakat.  A döntés a mi kezünkben van!

Összegezve a mondandómat: genetikailag egyszerűn nincs semmi okunk arra, hogy előnyben részesítsünk bármely ország halait, ha koikat szeretnénk venni.        

Az éppen akkor és ott látott hal, az adott áron, kell vagy sem, nem érdekel hogy honnan származik! Úgy gondolom és azt hiszem, hogy ez a jövő útja. Ki tudja, lehet hogy a jövő World Champion hala nem Japánból fog kikerülni. Genotípus/fenotípus alapján genetikailag lehetséges!

Végezetül pedig, érdekel a koid származása? A döntés rajtad áll! 

Koik a Fekete koi kínálatában!

Forrás: Koi Net, Online Koi Magazine

Fordította és szerkesztette Gulyás Tamás
Koi mix 9-12cm (10db)